Formális étkezés

A formális, négytálas étkezés a kínai hagyományból ered. Buddha idejében csak egy tálat használt a szerzetes, a négy tál kínai eredetű, mely a már kialakult kolostori élet korszakából való. Szertartásos, nagy figyelmet igénylő gyakorlati forma, melyet az intenzív elvonulások alkalmával használunk.

Mindenki együtt és teljes csendben étkezik a Dharma-teremben. A formális
étkezés pontjait követve, a tudatunk étkezés közben is teljesen összpontosított és tiszta marad. Evés közbeni tudatosságra, mértékletességre és teljes odafigyelésre tanít. A formális étkezés a gyakorlatunk segítését, és nem (pedig) vágyaink kielégítését szolgálja.

A készlet négy tálból, egy kanálból és evőpálcikákból áll. Először előkészítjük az eszközöket az étkezéshez, majd szedünk egymásnak, illetve magunknak. Étkezés végeztével teával és tiszta vízzel kimossuk és kiöblítjük a tálainkat, majd újra összerakjuk a készletet.

Az eddigi visszajelzések alapján elmondható, hogy a formális étkezés gyakran hevesebb reakciókat vált ki, mint bármely más gyakorlati forma, beleértve a kóan-interjút is. Komoly akadályt és töréspontot jelenthet, ha valaki nem hajlandó étkezési szokásait átalakítani: túl lassan vagy gyorsan eszik, túl keveset vagy sokat szed, túl hangosan vagy szétszórtan kezeli a készletet, és így tovább. „Egyél velem, és megmondom, ki vagy”
– ez egy olyan igazság, melyet ösztönéletünk nem tud megmásítani, tudatos
énünk pedig nem tud felülírni. Marad a szokásaink meglátása és fokozatos
megváltoztatása – mint annyi más esetben.